Sziasztok! :) Még nem igazán láttam olyat hogy valaki egy részlettel kezd és ezért úgy döntöttem, hogy gy picit izgalmasabbá teszem. Remélem sikerül. :)
Soha nem akartam megtudni milyen a családomtól távol élni. Legalább egy hónapja vagyok ide bezárva. Fogalmam sincs ki és miért tette ezt velem, én soha senkinek nem akartam rosszat. Gondolataimban elmerülve észre sem vettem a hangos kopogást ami kintről szűrődik be. A hangokból ítélve nő lesz az illető.
-Hello drágám.-szólt felém a nő nyájasan. A sötétben soha nem láttam az arcát. A hangja félelmetesen ismerős volt.
-Ki maga és mit akar tőlem?-kiáltottam rá kétségbe esetten.
-A legrosszabb rémálmod!-nevette el magát hangosan.
-Tűnjön innen!-kiáltottam már szinte sikítva és hozzá vágtam egy kő szerű dolgot.
-Mit képzelsz te magadról?-kiáltozott a nő majd felém viharzott és felpofozott.
A harag erősebb lett bennem mindennél. Legszívesebben felkeltem volna és megöltem volna, de aztán jött a szörnyű felismerés. Felismertem benne azt akire nem is számítottam volna. Igaz, hogy a fény csak fél arcát világította meg, de ennyi pont elég volt hogy tudjam ki ő. Az arcom lesápadt és csak meredten néztem magam elé. Miért tette ezt velem pont ő?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése