Sziasztok! :) Még nem igazán láttam olyat hogy valaki egy részlettel kezd és ezért úgy döntöttem, hogy gy picit izgalmasabbá teszem. Remélem sikerül. :)
Soha nem akartam megtudni milyen a családomtól távol élni. Legalább egy hónapja vagyok ide bezárva. Fogalmam sincs ki és miért tette ezt velem, én soha senkinek nem akartam rosszat. Gondolataimban elmerülve észre sem vettem a hangos kopogást ami kintről szűrődik be. A hangokból ítélve nő lesz az illető.
-Hello drágám.-szólt felém a nő nyájasan. A sötétben soha nem láttam az arcát. A hangja félelmetesen ismerős volt.
-Ki maga és mit akar tőlem?-kiáltottam rá kétségbe esetten.
-A legrosszabb rémálmod!-nevette el magát hangosan.
-Tűnjön innen!-kiáltottam már szinte sikítva és hozzá vágtam egy kő szerű dolgot.
-Mit képzelsz te magadról?-kiáltozott a nő majd felém viharzott és felpofozott.
A harag erősebb lett bennem mindennél. Legszívesebben felkeltem volna és megöltem volna, de aztán jött a szörnyű felismerés. Felismertem benne azt akire nem is számítottam volna. Igaz, hogy a fény csak fél arcát világította meg, de ennyi pont elég volt hogy tudjam ki ő. Az arcom lesápadt és csak meredten néztem magam elé. Miért tette ezt velem pont ő?
