20. Rész

Anne 

Bementem Matt-el a szobába és beszélgettünk egy picit majd haza kísért. 

-Matt. Kérdezhetek valamit?

-Persze. Mond.-mosolyodott el.

-Tudod én megyek Floridába és szeretném ha velem jönnél.-mondtam miközben egy mosoly ült ki az arcomra.
-Hát nem is tudom.-mondta majd az egyik kezével megfogta a nyakát.
-De ha nem akarsz nem muszáj.-mosolyodtam el halványan.
-De szeretnék veled menni.-mondta és megfogta a kezeim.-Csak nem tudom Rose mit szólna hozzá.
Ja hogy most már érdekli az is hogy Rose mit mond, mert eddig nekem nem úgy tűnt. 
-Igaz.-beleegyeztem, mert tényleg igaz volt.
Nem tudom hogy mi ütött belém hogy ilyet kérdezzek tőle. 
-Hát ti?-kérdezte Rose.
Gyorsan kirántottam a kezem Matt szorításából, és meredt szemmel néztem Rose-ra.
-Csak hazakísértem.-mosolygott Matt.
-Ó.-mosolygott Rose.-Tényleg?
-Tényleg. Tudod, nagyon nehéz ez most nekem Jai-t pedig nem nagyon csípem és Matt hazakísért.
-Hát jó.-mondta Rose majd sarkon fordult és elment. 
-Szerinted most haragszik rám?-kérdeztem 
-Nem biztos.-mosolyodott el.-Amúgy mikor mész Floridába?
-Holnap reggel. 
-Akkor elmegyek veled.-mosolygott.
-Köszönöm.-mondtam majd megöleltem.
-Nincs mit.-mondta és csókot nyomott a homlokomra majd elment.
Végig követtem a szememmel ahogy elmegy. Rose-hoz ment. Bementem a házba, fel a szobámba és összepakoltam néhány dolgot amit viszek magammal. 1-2 órát töltöttem pakolással amikor hangos kopogás szűrődött be. Lementem ajtót nyitni. Rose az.
-Szia Rose.-köszöntöttem.
-Szia.-válaszolt.
-Mi a baj?-kérdeztem. 
Rose sírni kezdett és elkezdte szidni Matt-et.
-Állj!-mondtam.-Gyere be majd ott megbeszéljük.
Bejött és elmondta hogy Matt szakított vele, mert egy másik lányt szeret. 
-És tudod Anne.-mondta és nagy levegőt vett.-Én azt is tudom ki az a lány.
A szívem megugrott.
-Ki az?-kérdeztem.
-Te.-mondta majd felállt az ágyról.-Tudom hogy nem véletlen láttam meg azt amit láttam, és láttam azt is amikor itt smároltatok a házatok előtt.-kiáltozott.-És azt is tudom hogy holnap elmentek. Ott voltam mindenhol.-hisztérikus nevetés tört ki belőle.-Tudod mi jár annak aki hazudik és átvágja a barátnőjét?-kis szünetet tartott.-Nem? Akkor segítek. Büntetés jár neki.-karba tette a kezét.-Nagy büntetés.
-Rose kérlek.-mondtam.
-Hallgass!-kiáltott majd elővette a telefonját.
Írt egy üzenetet és másodpercek múlva hangos kopogás szűrődött át az ajtón. Rose rohant kinyitni. Két magas férfi lépett be rajta. Rose felém mutatott mire a két férfi felém indult. Elkapták a karom és az ajtó felé kezdtek rángatni. Sikítozni kezdem és kiabálni. 
-Hallgass már Anne.-szólalt meg egy férfi hang.
Jai lépett be az ajtón egy hatalmas mosollyal az arcán. Hirtelen világítani kezdett a nyakláncomban a kő. Elhallgattam. 
-Nyaklánc aktiválva?-kérdezte Rose nevetve.
-Nyaklánc aktiválva.-ismételte Jai és elnevette magát.-Na vigyétek.-mondta és az ajtó felé biccentett a fejével.

19. Rész

Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy hosszú ideig hanyagoltam a blogot és nem hoztam új részt. Megpróbáltam a legjobbat kihozni ebből habár nem tudom mennyire sikerült...Na mindegy is. Jó olvasást kívánok neked! :)

***

Az amit anya írt elég félelmetes volt. Tudom haza kell utaznom, csak azt nem hogy mikor és hogyan. 

-Mi a baj Anne? Mi történt?-Matt megfogta a vállam és megrázott.-Anne?

Nem bírtam válaszolni neki. A szemeim tele gyűltek könnyel. A félelem végigvágott rajtam.

Amire feleszméltem már otthon voltam. Körülnéztem, pontosan a szobámban voltam az ágyamon.

-Hogy kerültem haza?-kérdeztem Matt-et.

-Sokkot kaptál vagy mi, én pedig haza hoztalak.

-Köszönöm.-lehajtottam a fejem.-Hogy jutottál be?-kérdeztem és összehúztam a szemöldököm. 

-A teleportáláshoz nem kell kulcs.-mondta majd rám kacsintott.

Várjunk! Ha Matt tud teleportálni akkor haza bírna vinni engem is.

-Mennyire vagy jó ebben?-kérdeztem.

Matt összehúzta a szemöldökét majd perverz mosoly ült ki az arcára.

-Na de kérem!-kiáltott.-Nekem barátnőm van.-mondta és felpattant az ágyról majd csípőre tette a kezét. 

Kitört belőlem a nevetés. 

-Sajnálom.-mondtam majd nagy levegőt vettem hogy ne nevessem el magam újra.-Nem tudom hogy mertem ezt megkérdezni.

Beszélgettünk még egy kicsit majd Matt elment. Teljesen kiment a fejemből minden amíg itt volt, de amikor elment minden eszembe jutott. Újra. A nyakláncomért kaptam, de nem volt a nyakamba. Hirtelen felpattantam és oda rohantam a táskámhoz. Kipakoltam belőle mindent, de nem volt benne, aztán jött az ágyam, össze túrtam de nem volt benne. Megnéztem a pulcsimba is, a földön is, de nem volt sehol. Az egyetlen emlékem Andrew-tól és ezt is elhagytam. A kupiból előkotortam a telefonom és felhívtam Matt-et hátha látta valahol, de nem. Ő sem látta sehol. Visszarohantam a boltba ahol voltunk, de ott sem látta senki.

Hazamentem.

-Szia kicsim.-kiáltott apa.-Milyen napod volt?

-Szia apa.-kiáltottam vissza majd letettem a táskám az ajtó melletti kis szekrényre.-Nem.-sóhajtottam és bementem a nappaliba.-Elhagytam a nyakláncom amit Andrew-tól kaptam.

-Ezt?-kérdezte majd meglóbálta az orrom előtt.

A szívem megugrott, és elvettem tőle. A nyakába ugrottam és folyamatosan azt hajtogattam hogy köszönöm.

Felmentem a szobámba és csak ott tettem a nyakamba mert tudom mire képes.

***

Csütörtök reggel van. Andrew temetésének napja.

Amikor felébredtem elmentem lezuhanyozni majd a többi dolgot is megcsináltam. Kimentem és felvettem azt a ruhát amit tegnap vettem. Pontosan elkészültem amikor jött Jai. 

-Hogyhogy te jöttél?-kérdeztem és beültem a kocsiba.

-Matt küldött.-mondta majd megkerülte az autót előröl és beszállt ő is.

-Igen, ezt gondoltam.-mondtam.-De miért nem ő jött?

-Bocsi, hogy nem vagyok olyan jó mint Matt.-mondta majd elindultunk.-Viszont ő azért nem jön mert Rose is vele jön ami azt jelenti hogy nem akarta hogy hármasba jelenjetek meg ezért jöttem én.-mosolygott rám féloldalasan.

-Értem.

Amíg mentünk nem beszélgettünk. A temetés aránylag gyorsan lezajlott. Persze én kisírt szemekkel jöttem ki. Amikor el akartam jönni Matt azt mondta hogy mennyek Jai-el el hozzájuk hamarosan ő is megy majd Rose-zal. 

Amikor oda értünk Jai bemutatott a szüleinek. Mia és Josh jó fej embereknek tűnnek. Mosolyognak még akkor is ha fáj ami pozitív tulajdonságnak tűnt.

Pár percig beszélgettünk amikor jött Matt. Egyedül. 

-Anne kérlek gyere velem.-mondta majd felém nyújtotta a kezét.
Engedelmeskedtem a kérésének, és elindultam felé. 

/Jai, Mia és Josh szemszög/

-Ő az a lány?-kérdezte anya.

-Igen. Nem tudom, hogy Matt megtette-e már a szükséges lépteket, de szerintm igen mivel nagyon sokat vannak együtt.-mondtam.

-Az remek.-csillant fel a szeme apunak.

-Hamarosan készen áll minden Jai.-mosolyodott el anya.-Lassan hozhatod a lányt.-suttogta.