***
Másnap hangos kopogásra keltem. Azt hittem a bejárati ajtó ezért siettem volna kinyitni de nem az az ajtó volt hanem a szobám ajtaja. Kinyitottam az ajtót és beleszaladtam Mat-be.
-Úristen!-kiáltottam.-Te mit keresel itt?
-Ne ijedezz Anne, csak gondoltam meglátogatlak ha már ilyen kárt tettem benned.
-Akkor most az igazat.-mondtam és karba ettem a kezem mire ő elnevette magát.
-Na jó mondta és beinvitálta magát a szobámba majd leült az ágyamra.
-Persze, gyere csak nyugodtan.-mondtam és becsuktam az ajtót.
-Na szóval.Én tényleg nagyon sajnálom és nem akartam hogy..
-Jaj Mat semmi gond a húgod fontosabb minthogy moziba járkáljunk és tényleg nem gond én megértem hogy nem szeretnéd otthon hagyni egyedül.-mondtam majd karon fogtam Mat-et és kirángattam az ajtó elé.
Amikor kinyitottam az ajtót apa állt mögötte.Nem tudom hogyan csináltam de megéreztem hogy ott áll mögötte. Hmm fura gondoltam.
-Várj még felöltözöm.-mondtam majd becsuktam az ajtót.
Felkaptam azt ami a kezembe került, aztán kimentem a szobából és kihívtam Mat-et az udvarra. Leültünk a földre és csak kérdezgetett.
-Mi volt ez az előbb a szobádba?-felhúzta az egyik szemöldökét.
-Hát láttad hogy apa ott állt. Tuti hogy hallgatózott.
-Tudom. De hogyan jöttél rá?
-Nem tudom. Talán valami hatodik érzék vagy mi.
-Most már biztos.-sóhajtott.
-Mi?
-Volt valamilyen kapcsolatod Black nevű férfival?
Úristen a Black név. Miért kérdezi ezt? Talán mert ő is Back, Anne gondolkozz már. És most mit is mondjak?
-Ömm...nem.-persze a hazugságot választottam.
-Akkor most az igazat.-mosolyodott el.
-Nem igazán mondanám kapcsolatnak mivel elköltöztünk szóval talán?-húztam fel az egyik szemöldököm.
-Mármint hogy én a testi kapcsolatra gondoltam. Az volt?
-Úristen Mat!-kiáltottam el magam halkan és tenyerembe tettem a fejem mert éreztem hogy pirulok teljesen. Hiába semmi nem történt köztem és Andrew közt mégis teljesen elpirultam.
-Most akkor igen vagy nem? A csók is ér!
-Csók igen több nem!-néztem fel a kezemből.
-Mikor történt?
-Miért érdekel?
-Mert nagyon fontos Anne értsd meg sejtésem van valamiről.
-Jó körülbelül hat hónapja még Londonban.
-És nem tapasztaltál semmi furát?
-Nem.-a szemöldököm megint a homlokomra szökött.-De miért? Én is elmondtam mindent. Most te jössz.
-Jó hát elmondom. Én nem vagyok olyan mint a többi velem egykorú 16 éves fiú. Én más vagyok Anne. Én Folk vagyok.És mielőtt megkérdeznéd hogy az mi hát elmondom hogy az mi. Na szóval a Folk az egy ember természetfeletti erőkkel felruházva. Mindenki más képességeket kap, mindenki másban jó. Te pedig a Folkok gyengéje vagy. Az ellenálló. Vagyis a mi képességeink rád nem hatnak. Nagyon kevés ilyen ember van. És tudod mi a legviccesebb? Az hogy te vagy eddig az első női ellenálló. Édesanyád sajnos nem az és édesapád sem ezért nem érte hogyan lehetsz te ilyen különleges.
-Hú hát ez nekem így egyszerre nagyon sok. Komolyan elgondolkodom rajta hogy elfussak.-mondtam mire Mat elnevette magát.
-Anne.
-Igen?
-Azért kérdeztem ezt a csókos dolgot mert akit megcsókol egy Black feltéve ha ellenálló Folkká változik.
-És akkor én? én miért nem?
-Nem tudom. De én szeretném ha segítenél fenntartani a fajunkat és megengednéd hogy átváltoztassalak.
-Hát nem is tudom. Szeretném is meg nem is.
-Hallgass a szívedre Anne.
-Oké.
-Na mit mond?
-Benne van.-mosolyodtam el.
-Szuper.
-És akkor te most megfogsz engem csókolni?-kérdeztem majd Mat felállt a földről megfogta a kezem majd felhúzott és megcsókolt.
Azt hiszem ezt egy igennek veheted Anne Parks gondoltam először ezt majd azt is hogy tök hülye hogy kint a teraszon smárolok azzal a sráccal aki megakart ölni.
Na igen totál hülye vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése