Le sem feküdtem de már kopogtak is az ajtómon. Vagyis hát remélem a szobám ajtaja és nem a bejárati.
-Bemehetek?-kiáltották be. Ez a hang nagyon ismerős de most ebben az állapotomban nem bírnám megmondani.
-Most inkább ne.-szedtem össze egy kis erőt és kiáltottam ki.
-Hát jó.-mondta a hang tulajdonosa és benyitott.
-Úristen!-kiáltottam fel. Pislogtam mint egy nem tudom mi és csak akkor láttam hogy ez Andrew.-Andrew te vagy az?
-Azt hittem hogy már meg sem ismersz.-nevette el magát.
-Mondtam hogy ne gyere be.
-Akkor egy picit félre értettem.
Mit lehet azon félre érteni hogy most inkább ne?
-Picit?-húztam fel a szemöldököm.
-Igen egy icipicit.-nevette el magát.
-Jó és mit szeretnél?-fontam karba a kezem.
-Először is azt hogy kicsúszott a lázmérőd.-mondta majd felvette a földről és letette az asztalra.-Másodszor pedig azt hogy baj van.-Valahogyan a baj szócskára felpattant a szemem nem tudom miért. Mostantól sorozat gyilkos vágyaim lesznek vagy mi?-Katy akivel össze vagy úgy mond kötve nagyon beteg, és ez azt jelenti hogy meg fog halni.-sütötte le a szemeit.
-Hogy mi? Ha jól értetem amit Mat is mondott akkor az azt jelenti hogy ha Kat meghal akkor én is?-pattantam föl az ágyról.
-De ez nem biztos mert ha Kat meghal akkor te is ha nem vagy átváltozva. De ha át vagy akkor kisebb az esély rá.
Hát köszi ez megnyugtató.
-De hát én nem változtam semmit. És Kat őt nem lehet megmenteni valahogy?-kétségbeesetten zuhantam az ágyra. Hát ha nem így akkor majd úgy Anne mindenhogyan meghalsz. Jellemző.
-Csak akkor ha egy másik Folk neki adja az erőit, de olyat senki nem tenne mert akkor akit elhagy az ereje meghal.
-Ez nem lehet igaz.-könnyeimmel küszködve beletemettem az arcom a kezeimbe és akkor már elkezdtem a sírást.
Mi lesz anyuékkal? Mi lesz velük ha én már nem leszek? Miért ilyen kegyetlen a sors hogy mindig én húzom a rövidebbet? Annyira kegyetlen az élet.
-Sajnálom.-mondta Andrew és eltűnt.
Vissza feküdtem az ágyba és csak bőgtem, bőgtem mint egy ökör, de nem is értem miért. Miért nem vagyok most ott anyuékkal? Kitudja mennyi időm van még hátra. Soha semmit nem lehet tudni. Soha.
Éreztem lázam lemegy mert már melegem van egy picit. Homlokomhoz kapva már tudtam nem vagyok lázas.
1 órával később még mindig az ágyamban feküdtem, de már nem voltam beteg. Fura hogy nem jött fel a lázam megint. Talán valaki megakarta menteni Kat-et? De ki mondana le az életéről csak hogy megmentsen egy olyan embert akit nem is ismer? És ekkor esett le.
-Andrew!-kiáltottam fel. Amilyen gyorsan csak tudtam öltöztem és rohantam át Rose-hoz hogy megmondja hol lakik Mat.
Amilyen gyorsan csak tudtam rohantam arra a címre amit Rose megadott, de rohadtul késő volt már amikor oda értem.
Andrew az életét adta értem és Katért. Andrew meghalt hogy megmentsen engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése