2015. január 1., csütörtök

9. Rész

Ahogy közelebb értem láttam hogy valamit dobál. Talán egy követ vagy egy gyújtót, pontosan nem tudtam kivenni hogy mi az hiszen sötét van. Jaj Anne megvernek és felgyújtanak hmm szép halál gondolatok mentek át a fejemen hideg rázott tőle. 
-Hello Anne. 
-Szia Mat.-a suliban végre kiderült hogy a neve Mat.
-Hová sietsz?-kérdezte és elindult felém amire én megálltam fogalmam sincs miért csak úgy megálltam. 
-Talán haza?-kérdeztem értetlen fejjel.
-És megint elmesélsz mindent Rose-nak?-kérdezte és elkezdett járkálni körülöttem.
-Még nincs mit mesélnem neki.
-Még?-sóhajtott.-Talán szeretnéd ha lenne?
-Nem. Nem szeretném.
-Kár.-mondta és neki lökött a falnak olyan erővel hogy azt hittem eltörik a gerincem.
-Mit akarsz tőlem?
-Hmm még nem tudom.-felelte egy undorító perverz mosollyal.
-Undorító vagy!-kiáltottam amikor aztán jött egy SMS-em.
-Add ide szépen a táskád, majd én megnézem.-mondta és a kezét felém nyújtotta.
-Na még mit nem.
-Akkor majd elveszem én.-mondta és kirántotta a kezemből.
-Mikor jössz haza drágám már nagyon hiányzol nekünk.- mondta nagyon gúnyos hangon.- Anyuci haza vár Anne.-nevette el magát.
-Bunkó vagy!-kiáltottam.
-Nem még nem.-mondta majd eldobta a telefonom.-Na most már igen.
-Aljas szemét!
-Ugyan Anne.-mondta és hozzám vágta a táskám és pont a szememen talált el.
Felsikoltottam. Úgy éreztem örökre megvakulok a bal szemere. Éreztem hogy feldagad és már alig látok.
-Csak nem fájt?
-Úristen te megvagy őrülve!
-Jaj ez még semmi ahhoz képest amit még Rose miatt fogsz kapni.
-Mi? Kérlek hagyj békén. Mat ne csináld kérlek esküszöm megmondom Rose-nak hogy tévedtem. Kérlek hagyj.
-És csak úgy hagyjalak elfutni?
-Igen?
-Nem..soha.
-Mert akkor mit szeretnél? Mondjuk megölni?
-Talán.
Amikor ezt kimondta a szívem dobogása felgyorsult és láttam hogy a kocsiban ülő srác is megfeszült.
-De miért? Rose miatt?
-Azért is.
-De akkor még miért?
-Mert túl szemtelen vagy 16 éves létedre.
-Bunkó vagy egy aljas bunkó. Neked nem számít semmi csak az hogy ölj. Ez az gyerünk akkor nyírj ki, ÖLJ MEG!-kiabáltam.
-Ha ezt szeretnéd.-nevette el magát.
-Megtennéd?
-Te akartad így.-mondta és felemet a földről.
Két ujja közé fogta az arcom úgy emelt meg. Azt hittem eltörik az állkapcsom olyan erő van benne. Mikor talpra álltam tudtam futnom kell de se erőm, se időm nem volt mert tettem egy lépést és elkapta copfba kötött hajam és levágott a földre akkor már tudtam vége. Éreztem hogy az erőm elhagyja gyenge testem és meghalok, meghalok úgy hogy Rose-zal összevesztem anyutól elbúcsúzni se tudtam és aputól sem, sírni akartam de nincs erőm, érezem szemeim lecsukódnak és tudtam mostantól számomra vége a világnak. 

Nincsenek megjegyzések: